A dolgozatban Kórógy falu nyelvjárásával foglalkozom, pontosabban a rokoni viszonyok megnevezésével a kórógyi közösségben. Kórógy falu nyelvjárása, a családok formája és a nép kétnyelvűsége olyan sajátosságokat hoz létre, amelyek átszövik a közösség egész kultúráját. A dolgozat fő célja összehasonlítani a mai kórógyi közösségben használt rokoni kifejezéseket Penavin Olga által gyűjtött adataival, és felmérni mennyire és milyen módon változott a kórógyi nyelvhasználat az elmúl négy évtizedben. A kutatási módszer kérdőív és interjú. A kutatásom kiegészítése és eredményeinek könnyebb értelmezése érdekében, dolgozatomban bemutatom a nyelvjárási jellemzőket és a nagycsaládi rendszert Kórógyon – a zadrugát. A nyelvjárás jellemzőit példákkal alátámasztom és bizonyítom. Mivel a nyelvi és a társadalmi változások arányosan hatnak egymásra, szociológiai szempontból is megvizsgálom a családszerkezet változásait az idő folyamán és a társadalmi tényezők hatását a nyelvre, illetve történelmi és földrajzi szempontból pedig a falu elhelyezkedését is röviden felvázolom. A téma pontosabb értelmezése érdekében néhány terminológiai értelmezéssel is kiegészítem a kutatást: a dolgozatban bemutatom és értelmezem a rokoni viszonyok és családfa terminusokat. A kérdőíves kutatás betekintést nyújt a nyelvjárás használatába családon kívül, valamint a kórógyi nyelvjárás és a horvát nyelv viszonyát is mutatja kontaktológiai szepontból. Mindegyik válasz elemzése ábrával vagy táblázattal lett kiegészítve. A kapott adatokból kiindulva, a nyelvhasználók gyakrabban használják a horvát nyelvet, mint a kórógyi nyelvjárást. A dolgozatban elemzem, milyen okokból is lehet a horvát nyelv dominánsabb és miért ritka a nyelvjárás használata. Kutatásom szerint a kórógyi nép sokáig megőrizte nyelvjárását, de ma már megváltozott a falu társadalmi (nemzetiségi) és nyelvi képe, ezért nem meglepő, hogy a rokoni viszonyokat megjelölő kifejezéseket magyarul már ritkán használják.