A szakdolgozatban a szlavóniai Dályhegyen élő horvátországi magyar közösség helytörténetével és kultúrájával foglalkozom. Dályhegy, Almás (Aljmaš), a ma már világhírű Mária-szentély és zarándokhely mellett, egy kis dombon helyezkedik el. Dályhegyen, vagy ahogy a helyi lakosok körében hívják a „hegyekben”, már évszázadok óta magyarok élnek. A dolgozat átfogó betekintést nyújt a település történelmi hátterébe és az ott élő magyarok kulturális életébe, részben pedig összehasonlítja a régi és a mai kulturális összefüggéseket. A dályhelyi magyarok életében ma is fontos szerepet tölt be az őseiktől örökölt hagyományok és szokások gyakorlása. Ebben nagy szerepe van a dályhegyi Petőfi Sándor Kultúregyesületnek, amely az 1991-as honvédő háború után 2000-ben kezdett újra működni - az egyesület szerepére a dályhegyi magyarok közösségében külön kitérek. A dályhegyi magyarok történelmével, illetve kultúrájával foglalkozó szakirodalom nagyon hiányos, ezért kérdőíves kutatást végeztem, amely magába foglalta a névadási szokásokat és a horvát környezet magyar kultúrára tett befolyását. Az interjúknak köszönhetően a dályhegyi magyarok szokásairól olyan információkat tudtam meg, amelyek eddig még nem kerültek lejegyzésre. A dolgozatom célja, hogy rámutassak, a dályhegyi magyarok kultúrájának, hagyományainak és múltjának helye és szerepe van a horvátországi magyar kisebbség körében.